Miért szeretett volna bőrgyógyász lenni? Hogyan választotta ezt a szakterületet?
Még egészen kisgyerek voltam, amikor megismertem egy szép és kedves bőrgyógyász doktor nénit, aki nagyon mély benyomást tett rám. Ettől kezdve minden orvosnőt így képzeltem el, majd nem sokkal később magamat is, hiszen már gyerekként tudtam, hogy orvos szeretnék lenni. Akkor találkoztam vele újra, amikor már egyetemre jártam. Még akkor is szép volt és kedves és megkérdezte, hogy melyik szakterületet választom, mert ő javasolná a bőrgyógyászatot. Kell hozzá szépérzék és kézügyesség, a bőrgyógyászat egy hölgyhöz igazán jól illik. Onnantól nem volt kérdés, hogy ebben is szeretnék rá hasonlítani. Később ő lett az első főnököm, akitől szakmailag és emberileg is nagyon sokat tanultam.
Honnan jött a NetBőrgyógyász vagyis a teledermatológia ötlete?
Kezdetben, amikor még fekvőbeteg osztályon dolgoztam, a sebkezelés volt a szívem csücske, majd amikor magánpraxist indítottam, az esztétikai bőrgyógyászat lett a fő profilom. Azonban néhány évvel ezelőtt családommal Svájcba költöztünk, – Bázel mellett élünk már 7 éve -, ami miatt természetesen újra kellett gondolnom, hogy milyen formában folytatom a praktizálást, mert a költözés ellenére azt biztosan tudtam, hogy az otthoni szálakat nem akarom elvágni. A profilnak egyértelműen változnia kellett, az esztétikát muszáj volt leépítenem, ami nagy szívfájdalmam, de nem tehettem mást. A “nem esztétikai” betegeimmel azonban a kapcsolat nem szakadt meg, ritkábban találkoztunk személyesen, ehelyett egyre inkább online tartottuk a kapcsolatot és egyszer csak azt vettem észre, hogy annak, amit csinálok, neve is van: teledermatológia. Nagyszerű érzés volt a felismerés, főként az, hogy a saját bőrömön, a gyakorlatban tapasztaltam meg, hogy ez mennyire jól funkcionál. A rendelésem ez év áprilisától működik már kizárólag ezzel a profillal.
Mit jelent pontosan maga a szakkifejezés, hogy teledermatológia?
Definíció szerint a teledermatológia távolról elvégzett bőrgyógyászati vizsgálatot jelent, amely nagyon szerte ágazó diagnosztikai és ellátási lehetőségeket takar. Része az online ellátás, de az is, ha két szakorvos egymástól távol, képek alapján konzultál egymással, ahogy az is, ha krónikus bőrbetegek kórtörténetét digitális formában tároljuk és követjük.
Miben más egy online elvégzett vizsgálat, mint egy hagyományos, személyes, vagyis offline vizsgálat?
Kivitelezésben nagyon más a kettő, eredményét tekintve azonban nagyon is hasonló. Először is nincs közvetlen kontaktus az orvos és a páciens között. Van, aki el sem tudja képzelni, hogy nem tud a másik szemébe nézni, nem tudja megérinteni, viszont van, akinek ez nem probléma. Amiben szinte azonos a kettő, az a vizsgálatnak a “megtekintés” része: egy jó minőségű fotón látható ugyanaz, ami élőben is. Az, hogy vannak kórképek, melyeknél a tapintás is fontos, árnyalja a képet kissé, de ennek feltétlen szükségessége ritkán merül fel. Azután nagyon hasonló az is, hogy mit kérdezünk a betegtől: a kérdőív azokat a kérdéseket tartalmazza, amit személyesen is feltennék. Ha egyéb információk is szükségesek ezeken felül – például így lehet két diagnózis között dönteni -, akkor az egy-két plusz e-mail-váltás, de még nem volt páciens, aki a kiegészítő kérdéseket ne válaszolta volna meg készségesen. Persze szót kell ejteni arról, hogy vannak kórképek, elváltozások, melyek vizsgálatához speciális eszköz szükséges, például dermatoszkóp, vagy mikroszkóp, stb., ami online nyilván nem működik. Dermatoszkóp szükséges például a mindenkin megtalálható, tehát mindenkit érintő téma, vagyis az anyajegyek vizsgálatához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teledermatológia nem a fő platformja az anyajegyek vizsgálatának, arra viszont hasznos lehet, hogy eldöntsük egy-egy anyajegyről, hogy kell-e miatta aggódnia a páciensnek vagy nem. És persze műteni sem lehet online, de aki ilyen vizsgálatot kér, az ezzel tisztában van… többnyire. És végezetül maga az eredmény – lényegét tekintve – ugyanaz: a páciens diagnózist, kezelési javaslatot és recepteket kap vagy pedig egy útmutatást, hogy merre induljon tovább, tehát végül jó eséllyel szépen meggyógyul vagy pedig a megfelelő kezekbe kerül.
Más szakterületeken az online vizsgálat videokonferencia formájában történik. Nem lenne ez a bőrgyógyászat esetében is egyszerűbb?
De igen, tulajdonképpen egyszerűbb lenne, gyorsabban végezhetnék egy-egy esettel szóban, mint írásban. Viszont a videóhívás csak térben független, időben nem, így továbbra is időpontot kellene egyeztetnünk hozzá. Azután a videohívásnak az az egyik nagy hátránya, ami viszont a bőrgyógyászat esetében egyáltalán nem elhanyagolható, hogy ha nem elég jó minőségű az internetkapcsolat, akkor egyszerűen nem lehet elég jól látni a szóban forgó tüneteket. Ezzel szemben egy jó fotó és az élő kép között sok különbség nincs – főleg, ha az ember tudja, hogy mit nézzen. Amerikában egyébként ezt is megvizsgálták már, hogy melyik megoldás hatékonyabb: a videokonferencia vagy a kép-szöveg kombináció, más néven a “store and forward”, azaz “tárol és továbbít”-rendszer. Az eredmények egyértelműen az utóbbi előnyét igazolták.
Kiknek szól ez legfőképpen, kik a célcsoportok?
Tulajdonképpen bárki számára potenciális lehetőség lehet, akinek bőrproblémája van és megfelelő eszközzel, illetve internetkapcsolattal rendelkezik. Közülük kiemelném azokat, akik például munkarendjük, lakóhelyük vagy mozgáskorlátozottságuk miatt nem jutnak el könnyen orvoshoz, vagy azokat, akik egyszerűen csak nem szeretnének hosszasan várakozni egy-egy időpontra, hiszen akkor és ott szeretnének megoldást a panaszukra, amikor az éppen van… Vagy például ott vannak azok, akiknek érzékeny területen vannak problémáik. Számukra óriási előny és megkönnyebbülés, hogy nem kell feszengniük, amikor megmutatják magukat – ott. Így könnyebben és hamarabb kérnek segítséget és ez sem elhanyagolható szempont.
Eddig milyen visszajelzések érkeztek a páciensektől?
Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig még csak pozitív visszajelzések érkeztek. A páciensek értékelik a gyorsaságot, a rugalmasságot, illetve ami különösen jól esik, az az, hogy sokan jelezték, milyen hálásak a kedves hangnemért… holott személyesen nem is találkozunk, mégis megtaláljuk egymással a közös hangot.
Sok emberre jellemző, hogy fél az ismeretlentől, szkeptikusan áll az újdonságokhoz, valamint az őt komfortzónájából kizökkentő helyzetekhez. Mégis mi az, amivel ezeket az embereket meg lehet győzni?
Ha meggyőzni nem is, de elgondolkodtatni mindenképpen szeretném őket. Szeretném, ha látnák és értenék, hogy ez a lehetőség nem csak egy felesleges úri mulatság, vannak, akiknek valódi könnyebbség. Például, ha valakinek van egy gondozásra szoruló, mozgásában korlátozott, idős hozzátartozója vagy ha szerencséjére nincs, de belegondol, hogy mi lenne, ha lenne, akkor máris másképp látja egy ilyen vizsgálatnak a jelentőségét. És mondjuk, nem azon kezd el kuncogni vagy éppenséggel háborogni, hogy operálni is online fogok-e…
Érintettük már, hogy néhány betegség vagy állapot nem látható el online formában. Melyek a legfontosabbak?
A legfontosabb az, hogy akinek sürgős panasza van, az online nem ér rá próbálkozni és ne is tegye. Sürgősség alatt persze azt kell érteni, hogy lázas, hidegrázása van, nagyon gyenge, elesett állapotú, légzési nehézsége van, fullad vagy rendkívül kiterjedt, súlyos bőrtünetei vannak. Bármilyen rövid ellátási időt is ígérek, ez egy másik szint. Súlyos panaszok esetén azonnal irány a sürgősségi ambulancia vagy osztály. Említettem, hogy vannak kórképek, melyek vizsgálatához vagy épp kezeléséhez eszköz kell, ezek esetében nem is az a cél, hogy megtegyük, amit nem lehet, vagy neadj’isten ne vegyünk róla tudomást, hanem hogy kijelöljük az irányt és a további teendőket. Tehát itt nem arról van szó, hogy ezek az esetek nem láthatók el, sokkal inkább arról, hogy nekem tisztában kell lennem azzal, hogy ebben a formában mit és hogyan tehetek meg, a betegnek pedig azzal, hogy mit várhat el.
Milyen gyakorisággal érkeznek be olyan bőrproblémák, melyekre online megoldást lehet nyújtani?
Az előző gondolatot folytatva, a betegek, akiket eddig elláttam, nagyon is tudják, hogy mit várhatnak el. A több száz beteg közül mindössze egy volt, akit sürgősségi osztályra kellett irányítanom és egy, akinél a diagnózis felállításához elengedhetetlen volt a tapintásos vizsgálat, tehát kettőjüket nem tudtam online ellátni. Nagyságrendileg ez egybe is vág a külföldi gyakorlat eredményeivel, vagyis, hogy bőven 90% feletti azoknak az aránya, akik online formában probléma nélkül elláthatók. Ez ugye nem azt jelenti, hogy a bőrbetegségek, vagyis az összes létező bőrbeteg több, mint 90%-a egyáltalán minek is megy személyes vizsgálatra. Dehogy! Ez a szám a teledermatológiai vizsgálatra jelentkezőknek a több, mint 90%-a, azaz a vizsgálatot kérők nagyszerű mérlegelési képességét dicséri. A másik szám, vagyis, hogy az összes bőrbetegség hány százaléka diagnosztizálható kép és hozzáadott információk alapján, az nagyjából 85%. Ezt az eredmény kapták már 1972-ben Németországban és a későbbi vizsgálatok is hasonló eredmény hoztak. Ez független a technika fejlettségétől, itt inkább arról van szó, hogy mennyit számít a gyakorlat, a tapasztalat, valamint itt jönnek a képbe azok a kórképek, amelyekhez tapintani is kell, vagy a már többször említett eszközös vizsgálatot igénylők.
Mire kell figyelni különösen, ha úgy döntöttünk, hogy online vizsgálatot kérünk?
Tulajdonképpen akkor már csak arra, hogy a képek jó minőségűek és informatívak legyenek. Illetve a panasz leírásánál, valamint a kérdések megválaszolásánál törekedjenek a részletességre, a pontosságra. Sokszor fordul elő, hogy egy apróság dönt két felmerülő kórkép között. De ahogy említettem korábban, ha még szükségem van plusz információra, úgyis írok a páciensnek és a végén minden részlet összeáll.
Melyek a leggyakoribb bőrproblémák, amelyekkel találkozik?
Kis túlzással azt mondanám, hogy ahány beteg, annyi kórkép. Ez persze tényleg túlzás, de az biztos, hogy nem korlátozódik a spektrum néhány betegségcsoportra. A leggyakoribbak mégis a vírusos, gombás, bakteriális kórképek vagyis a bőrfertőzések. Azonkívül gyakori az acne és a különféle allergiás, ekcémás bőrgyulladások. Valamint, hogy visszutaljak arra, amit korábban említettem, sokan használják ki a lehetőséget – nagyon helyesen -, hogy intim területen lévő panaszaik megoldásához segítséget kapjanak. És itt elsősorban nem a nemi betegségekre gondolok! Hanem az intim területeken jelentkező bármely panaszra.
Ha már intim területre tévedtünk: feltöltött képeinket és adatainkat mennyire tudhatjuk biztonságban?
Maximálisan, vagyis annyira, mint bármelyik hivatalos orvosi rendszer esetében. A képek, adatok a webes felületről zárt rendszeren keresztül továbbítódnak a betegnyilvántartási rendszerbe, mely az EESZT-vel van összekapcsolva és az európai uniós adatvédelmi irányelvek érvényesek itt is. A facebook messengeren keresztül küldött képekért viszont nem tudunk felelősséget vállalni…
Ezt hogy érti?
Sajnos előfordul, hogy valaki panaszát nem a biztonságos vagy mondjuk úgy, hivatalos úton küldi el nekem, hanem a chaten, ami egyébként a technikai problémák elhárítására szolgál. Itt a számítástechnikus és virtuális asszisztens kollégák és kolléganők nyújtanak segítséget annak, aki valahol vizsgálatkérés közben elakad. Aki viszont ott kérdez és oda küld képeket bőrbetegségéről, attól előre elnézést kérek, de sem felelősséget nem tudok vállalni az oda küldött információkért, sem pedig diagnózist vagy tanácsokat nem áll módomban adni. Egy chat-alkalmazás semmiképpen sem a megfelelő hely egy beteg panaszának korrekt ellátására. Nem véletlenül kérek több, magas minőségű képet és konkrét információkat, ugyanis a diagnózis és a kezelés csakis így állapítható meg abban a formában és minőségben, mely végül a beteg és az én elvárásaimnak is megfelel. Most persze lehet azt mondani, hogy mert én csak annak segítek, aki fizet. Tulajdonképpen ez igaz is, hiszen munkát végzek ugyanúgy, mint bárki más, aki dolgozik és ezért fizetést kap. De a helyzetnek inkább azt az aspektusát világítanám meg, hogy képzeljük el, hogy valaki elmegy a cukrászdába és azt mondja, hogy nagyon kíváncsi, milyen lehet a fagylalt íze, de megvenni nem szeretné, csak egy nyalást kér, az meg már csak nem kerül semmibe… Igen, persze, olyan is van, hogy kap az ember kóstolót. Ezek a kóstolók nálam a blog-bejegyzések és a közösségi felületek edukatív tartalmai, amikben, ha valaki információra éhes és keres, az talál. Vagy megkérdezhet valakit, aki már kóstolta és elhiheti neki, hogy finom. De ha ennél többet szeretne, akkor meg kell vennie és meg is kapja az egész gombóc fagyit. Szerintem ez csak így működhet. Ráadásul nem is érezném fairnek ezt a fajta szelektálást páciens és páciens között épp azok rovására, akik ezt ugyanígy gondolják, mint én és azonnal értik és érzik, hogy ez így korrekt mindkét fél számára.
Mit kell tudnunk a vizitdíj esetleges visszafizetéséről? Ez milyen esetben fordulhat elő?
Ha beérkezik egy vizsgálatkérés és én elolvasva a panaszt, megnézve a képeket, azt látom például, hogy ez sürgős beavatkozást kíván, esetleg bőrgyógyászati osztályos ellátást igényel, vagy olyan gyógyszeres kezelést, mely szájon át nem megoldható, vagy pedig tapintás vagy eszközös vizsgálat nélkül sem a diagnózist, sem a kezelést meghatározni nem tudom, akkor az eset ellátását meg sem kezdem, ehelyett azonnal jelzek a betegnek, hogy ez így, ebben a formában nem fog menni. Természetesen meg is indoklom, hogy miért nem, egyúttal jelzem azt is, hogy véleményem szerint mit kellene tennie, hová forduljon, majd ezzel egyidőben intézkedem is a befizetett vizitdíj visszautalásáról. Ez eddig, ahogy korábban már említettem, két esetben fordult elő. Tehát ilyenkor nem készül lelet, sem recept, sem semmilyen orvosi dokumentum, ehelyett a betegnyilvántartási rendszerben a beküldött vizsgálatkérés mellé kerül egy jelzés, hogy az eset online nem ellátható. Ebben az esetben kapja vissza a páciens – kérés nélkül és azonnal – a vizitdíjat. Minden egyéb eset, amikor a páciens leletet kap: diagnózissal, javaslattal, recepttel vagy anélkül, az elkezdett és befejezett ellátásnak minősül, éppen úgy, mint bármely más online vagy offline orvosi rendelésen.
Említette a Doktornő, hogy az online vizsgálat egyik előnye, hogy nem kell hosszasan időpontra várakozni. Ez a gyakorlatban mit jelent? Mennyi idő alatt kap választ, aki kérdez?
Az online vizsgálatok nagy előnye, hogy a betegellátás térben és időben is rugalmas – az orvos és a beteg számára egyaránt. Esetemben ez azt jelenti, hogy úgy osztom be magamnak a munkát, ahogyan szeretném, ha úgy van időm és kedvem, este 10-kor leletezek vagy hétvégén vagy ünnepnapon. Ennek az az eredménye, hogy a napközben beérkezett eseteket még aznap ellátom, a késő este érkezetteket pedig másnap. Ez többnyire hétvégén és ünnepnapon is így van, de a biztonság kedvéért azért ilyenkor azt az ígéretet teszem, hogy legkésőbb az első munkanapon válaszolok.
A térbeli rugalmasság mit jelent?
Azt jelenti, hogy a teledermatológia számára nincsenek földrajzi határok, korlátok. Azaz vizsgálatot kérhet Magyarországról bárki bárhonnan, magyarok külföldről bárhonnan – akár nyaralnak, akár ott élnek. Volt már páciensem Magyarország minden szegletéből éppúgy, mint Ausztriából, Németországból, Svájcból, Hollandiából, Angliából, Írországból, Svédországból vagy Olaszországból is. Tehát valóban nincsenek határok, márcsak azért sem, mert elvileg az Európai Unió tagállamaiban kiállított receptek bármelyik másik tagállamban kiválthatók, bár igazság szerint eddig ezt a gyakorlatban még kipróbálnunk nem kellett. Ugyanis minden egyes esetben tudtam úgy ellátást adni, hogy vagy az érintett országban is vény nélkül kapható készítményt javasoltam, vagy pedig a külföldön élő páciens Magyarországon élő családtagjainak nem volt probléma otthon kiváltani majd elpostázni a gyógyszert, így kivétel nélkül mindenki megkapta a szükséges kezelést.
Csodálkozom, hogy az online orvosi ellátás kapcsán Ön nem említette meg egyszer sem a koronavírus-járványt. Hogy-hogy?
Úgy, hogy ez nem befolyásolta sem azt, amit és ahogyan előtte csináltam, sem azt, amit azóta. A teledermatológiának önmagában van létjogosultsága – pandémia ide vagy oda. Persze vitathatatlanul előtérbe helyeződtek általa az ellátás ezen formái, még inkább eltolta a gyakorlatot világszerte ebbe az irányba, de maga a folyamat már rég elkezdődött. Ha nem lett volna, vagy nem lenne járvány, én akkor is ezt csinálnám. Persze nekem igen nyomós okom volt elindulni ezen az úton, azonban számomra ez az ok nem a pandémia volt, hanem az, hogy egy másik országban élek.
Apropó, másik ország… egy kissé talán indiszkrét a kérdés: miért nem svájci betegeket gyógyít Svájcban?
Nem indiszkrét. Amikor kiköltöztünk, a kislányunk még pici volt, egyértelmű volt, hogy itthon maradok vele, fel sem merült, hogy itt, Svájcban keressek munkát. Azonkívül, ahogyan az elején mondtam, bár már életvitelszerűen itt éltünk – így mondják hivatalosan -, de sokat voltunk otthon is, tehát a rendelésemet, a már említett változtatásokkal, de folytatni tudtam. Itt, Svájcban pedig emellett egy idő után elkezdtem nem munkakereső, hanem inkább érdeklődő jelleggel ismerkedni és tájékozódni, hogy itt hogy folyik az ellátás, mi lehet itt jobb, mi kevésbé. Eközben pedig nagyon értékes kapcsolatokra tettem szert, hasznos információkkal, tapasztalatokkal lettem gazdagabb, melyeket beépítettem a saját gyakorlatomba. A dolog financiális része számomra sosem volt szempont, inkább kényelmes és gyakorlatias vagyok, nem akartam a nulláról kezdeni, abban láttam nagyobb perspektívát, hogy a már felépített rutinomat kiegészítsem azzal, amit itt tanultam és tapasztaltam. A tájékozódás, a tanulás, a fejlődés iránti igényem folyamatos. Például aktív tagja vagyok egy nemzetközi teledermatológiai platformnak, amit egy épp itt, a bázeli egyetemen is teledermatológiai tanácsadóként praktizáló kolléga hívott életre, aki nem mellesleg a Nemzetközi Teledermatológiai Társaság elnökségi tagja. A projekt célja a folyamatos, aktív tájékoztatás és képzési lehetőség biztosítása azok számára, akiket érdekel a teledermatológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása a bőrgyógyászati gyakorlatban. Nagyon remélem, hogy jól sikerül ötvöznöm a saját tapasztalataimat és a folyamatos tájékozódás és tréningezés során elsajátított ismereteket és így érdemben tudok segíteni bárkinek, aki nyitott erre a dologra és magyarul beszél – éljen akár otthon, akár hozzám hasonlóan, külföldön.
A bejegyzésben szereplő, a rendelés működésére vonatkozó információk a 2021.07.08-án még érvényben lévő állapotot tükrözik.
