Kategória archív: Blog

A hemangióma egy jóindulatú érdaganat, ami az erek abnormális burjánzása miatt alakul ki. Méretétől és elhelyezkedésétől függően legtöbbször csupán esztétikai problémát jelent, azonban komplikáltabb esetekben sérülhet, vérezhet, felszínén fekély keletkezhet, illetve nyomási tüneteket is okozhat. Hemangiomák nemcsak a bőrön, hanem a belső szerveken is előfordulhatnak, úgy mint a máj, az agy, a légzőrendszer szervei, vagy a gyomor-bélrendszer egyéb részei. Ebben a cikkben röviden áttekintjük a hemangiómákat érintő legfontosabb gyakorlati tudnivalókat.

A hemangióma tünetei

Hemangiómák bármely életkorban megjelenhetnek – egyaránt érinthetik a csecsemőket, gyermekeket és felnőtteket, ámbár a klinikai jellemzők, az elváltozások viselkedése és a tennivalók eltérőek.

A csecsemőkori (infantilis) hemangiómák jelen lehetnek akár már a születéskor vagy pedig az azt követő néhány hét folyamán jelennek meg. Lehetnek felületesek vagy mélyen elhelyezkedők, vagy ezek keverékei. Általában vöröses-kékes színűek (a mélységtől is függően), alakjukat tekintve többnyire teljesen szabálytalanok. Méretük is rendkívül változatos: lehet a hemangióma csupán egy apró folt, de akár teljes testrészt elfoglaló nagyságú is. Az elváltozások jellemzően a gyermek féléves koráig intenzíven növekednek – habár ez az időtartam függ a kiindulási mérettől, illetve az elhelyezkedési mélységtől is -, majd az idő előrehaladtával elkezdenek visszahúzódni, jellemzően 4 (a mélyebbek 7-8) éves kor körülre eltűnnek, de olykor az is előfordul, hogy változatlan méretben megmaradnak. A veleszületett érburjánzás leginkább csak esztétikai problémát jelent, azonban egy, az orron vagy gégén megjelenő nagyméretű hemangióma légzési, a szemhéjon lévő pedig látási panaszokat okozhat. Ezenkívül vannak speciális megjelenésű és elhelyezkedésű hemangiómák is, melyek bizonyos szindrómák részjelenségei.
Felnőttkorban a sokkal apróbb, ér eredetű anyajegyek megjelenése a jellemző, ezek a cherry angiomák vagy senilis angiomák. A szabályos, szimmetrikus, apró, vörös pontok, kisebb-nagyobb pöttyök teljesen ártalmatlanok, elsősorban a törzsön és a végtagokon jelennek meg, néha óriási számban és szinte egyszerre. Eltávolításuk esztétikai indokkal szokott történni csupán.
A hasi szerveken kialakuló érdaganatok olyan tüneteket okozhatnak, mint a hányinger, hányás, hasi fájdalom, diszkomfort, étvágytalanság, vagy éppen teltségérzet a hasban. Ezek az elváltozások ultrahang vizsgálat során jellegzetes képet adnak, ezért általában nem jelent gondot a diagnózis gyors és pontos felállítása.

 

Kiütés, hemangióma, vagy valami egészen más? Ha bőrgyógyászati panasza van, 24 órán belül szakorvosi diagnózist és kezelési javaslatot kaphat.

 

A hemangiómák kialakulásának oka

A pontos okok nem ismertek, annyi bizonyos, hogy a hemangiómák egy részének megjelenését genetikai tényezők befolyásolják, más részük azonban egyszeri, véletlen megjelenésű. A csecsemőkori tumorosus elváltozások hibás érfejlődési folyamatok következtében alakulnak ki és megjelenési valószínűségük az anyai életkor előrehaladtával nő.
A máj hemangiómái jelentkezhetnek a csecsemőkori hemangiómával együtt, de akár attól függetlenül is. Az ún. nem infantilis májhemangiómák érzékenyek az ösztrogénre. Ez az oka annak, hogy fokozottan érintettek a fogamzásgátlót szedő, illetve változókorban lévő, hormonpótlást kapó hölgyek, valamint a kismamák a várandósság alatt és után. 

A hemangiómák kezelése

A hemangiómák kialakulása nem előzhető meg, azonban sikeres kezelésükre, nyom nélküli eltávolításukra számos módszer létezik. A veleszületett hemangióma jó eséllyel magától visszafejlődik. A teendő szinte minden esetben “csak” a megfigyelés és a várakozás. Abban az esetben azonban, ha az elváltozás mérete elér egy kritikus szintet, mely gyakorlati vagy nyomási problémát okoz, vagy például vérzés vagy fekély jelentkezik rajta, akkor minél előbb bőrgyógyász szakorvos segítségére van szükség, ezt az állapotot ugyanis mindenképpen kezelni kell. A kisebb hemangiómák növekedése megállítható például fagyasztással. A panaszt okozó elváltozások speciális hatóanyagot tartalmazó lokális vagy szisztémás kezelést igényelhetnek. Lehetőség van érelzáró injekciós kezelésre, lézerrel történő eltávolításra vagy akár sebészeti beavatkozásra is.
A felnőttkori apró hemangiómák eltávolítása leggyakrabban elektrokoagulációval vagy lézeres kezeléssel történik meg.
A szervezeten belüli érdaganatok is kezelésre szorulhatnak, ha túl nagyra nőnek, nyomást, ezáltal fájdalmat, illetve szervi működészavart okoznak. Ebben az esetben sebészeti megoldás jön szóba. 

Bőrünkhöz hasonlóan a hajunk is védő funkciót lát el: véd a környezeti ártalmakkal szemben. Fő alkotóelemei a keratin és a víz. A hajszál külső hámrétegét tetőcserép szerűen egymáshoz illeszkedő lemezek alkotják. Ha ezek a lemezek szabályosak, akkor a haj táplált, fényes és élettel teli. Amennyiben a lemezkék megsérülnek, akkor a haj fakóvá, töredezetté és nehezen kezelhetővé válik. A haj gyökérnél lévő faggyúmirigyek felelősek a fejbőr és a hajszálak megfelelő faggyútermeléséért. Az egészséges, dús hajkorona önbizalmat ad, így mindennapi megjelenésünk meghatározója. A hajhullás általában csupán egy tünet, ami a szervezetben lezajló különböző rendellenességekre hívhatja fel a figyelmet, ezért megállításához első lépésként az okokat kell kideríteni.

A hajhullás okai

A hajhullás bizonyos mennyiségig természetes. Napi 100-150 kihullott hajszálig nincs ok az aggodalomra!

A hajszálak növekedési fázisai:

 

Normális körülmények között 100 szál hajból mintegy 85 van növekedési (anagén), míg 15 alvó fázisban (telogén) van. Kóros a hajhullás mértéke akkor, ha ezek az arányok megváltoznak, melynek okai a következők lehetnek:

• Genetikai tényezők: Férfiak esetében a kopaszodás természetes jelenség.  Az életkor előrehaladtával együtt jár a hajritkulás, a homloknál, fejtetőn kezdődik, ez az ún. férfias típusú hajhullás.
• Hormonális problémák: Ide sorolható például a terhesség, a pajzsmirigy működési zavarai, a policisztás ovárium szindróma, nők esetében a menopauza után lecsökkenő ösztrogéntermelés és egyéb endokrinológiai kórképek.
• Hiánybetegségek: A nyomelemek hiánya, úgy mint a vas, cink, szelén vagy a B12 vitamin hiánya szerepet játszhatnak a hajhullásban. Amennyiben ilyen ok áll a háttérben, akkor a hiány pótlásával a hajhullás is megszűnik.
• Nem megfelelő hajápolási szokások: A túl szorosra kötött lófarok a fejbőr adott részét jobban terheli, ami intenzív hajhulláshoz vezethet. Ezenkívül az UV sugárzás, a forró hajformázó eszközök használata és a hajfestés is nem várt hatásokat eredményezhet. 
  Egyéb betegségek, belső gyulladásos gócok: Egy gyulladt fog, mandulagyulladás, epehólyaggyulladás, vagy akár nőgyógyászati és urológiai gócok is okozhatnak hajhullást, ahogyan például a pajzsmirigybetegségek vagy egyéb endokrinológiai kórállapotok is.
• Gyógyszermellékhatás: számos gyógyszer szedése járhat hajhullással, ezek közül legismertebb a kemoterápiás szerek ilyen irányú hatása.
• Stressz: Fokozott pszichés megterhelés hatására megnövekszik a nyugalmi állapotban lévő hajgyökerek aránya, erős hajhullást eredményezve.
• Káros szokások: Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a túlzott szénhidrátbevitel, az alkoholfogyasztás és a dohányzás összefüggésbe hozható a hajhullással. 

A hajhullás típusai

A hajvesztés sokáig észrevétlen maradhat, rendszerint már csak akkor tűnik fel, amikor a hajszálak egy jelentős része kihullott.

A hajvesztés lehet átmeneti vagy végleges: előbbi esetben az ok(ok) feltárásával és kezelésével visszafordítható a folyamat, utóbbi során azonban a hajhagymák végleg károsodnak és új hajszálak belőlük többé már nem képesek nőni.

A hajhullás lehet diffúz, amikor az egész hajas fejbőr érintett. Egyik típusa a telogen effluvium: ekkor a normál hajciklus folyamata felgyorsul és fokozódik a hajvesztés. Ilyet okozhatnak vitamin- és ásványianyag-hiányok, hormonális eltérések és változások, belső gyulladásos gócok, különféle gyógyszerek, vagy például a stressz. Szintén diffúz hajhullás az anagen effluvium, vagyis az azonnali hajvesztés – ciklustól függetlenül. Ennek leggyakoribb kiváltó okai a különféle kemoterápiás szerek és a röntgenbesugárzás.

A hajvesztés lehet körülírt: alopecia areata, amikor csak egy bizonyos területen hullik ki a haj. Ennek hátterében autoimmun mechanizmus áll, melyet kiválthat genetikai hajlam, endokrin eltérés, gyulladásos góc vagy akár pszichés megterhelés is.

A teljes hajzat elvesztése az alopecia totalis. Illetve az is előfordul, hogy nemcsak a haj, hanem testszerte minden egyéb szőrzet is kihullik, ez az alopecia universalis.

Az androgén alopecia az úgynevezett férfias típusú hajhullás, melynek hátterében a szőrtüszők férfi nemi hormonokkal szembeni fokozódó érzékenysége áll. Egyaránt érintheti a férfiakat és a nőket is. Férfiaknál a fejtető, a hajszél és a halántéktáj érintett, nőknél elsősorban a fejtető hajzatának jellegzetes ritkulása figyelhető meg.

Ezenkívül hajvesztést okozhat a hajszálak pszichés okból történő kitépkedése: ez a trichotillomania. Vannak, akik haj nélkül születnek: ezt congenitalis atrichia-nak hívják. Tractios alopecia az, amikor a túl szorosan összefogott hajviselet okoz körülírt kopaszságot.

Mindenki ismeri a csecsemők élettani hajhullását, vagyis amikor az életük első hónapjaiban születéskori hajukat elvesztik, illetve a tarkótájon kialakuló kopaszságot, az úgynevezett mechanikus alopeciát, mely a kidörzsölés eredménye és mindig spontán regenerálódik.

Valamint léteznek olyan, a hajas fejbőrt (is) érintő, legtöbbször krónikus lefolyású, gyulladásos bőrbetegségek, melyek sokszor végleges hajvesztéshez vezetnek.

 

Hajhullással küzd vagy egyéb bőrgyógyászati panasza van? Szakorvosunk 24 órán belül diagnózist és kezelési javaslatot ad – azonnal kiváltható eRecepttel.

 

A hajhullás megelőzése

• Tudatos táplálkozás: A haj fő táplálói a vas, a cink és a B12-vitamin. Ezek természetes forrásokban is megtalálhatók, úgy mint a sovány húsokban, halakban, diófélékben, leveles zöldségekben, hüvelyesekben.
• Stresszmentes, egészséges életmód
• Rendszeres fejbőrmasszázzsal serkenthető a vérkeringés, ezzel elősegítve a hajnövekedést.
• Vegyi anyag- és hőcsökkentés: A hajszárítás, a hajvasalás és a hajfestés roncsolja és ritkítja a hajat. Használjon jó minőségű készítményeket és állítsa a készülékek hőfokozatát alacsonyabbra.
• Hajerősítő vitaminkészítmények: Elsősorban biotin és kollagén hatóanyagú készítményt válasszon.
• Hajdiagnosztika során egy ún. trichogram segít feltérképezni a fejbőr és a hajszál aktuális állapotát, mely segítheti a célzott kezelést.

A hajhullás kezelése

Számtalan megoldás létezik a hajhullás kezelésére. A megfelelő, egyénre szabott terápia felállításáért mindig érdemes bőrgyógyász szakorvossal konzultálni.

• A gyulladásos góc felkutatásával és kezelésével, illetve a hiányállapot megszüntetésével a hajhullás eredményesen megszüntethető.
• Gyógyszeres kezelés minoxidil, finasterid, spironolacton, dithranol, diphencipron, kortikoszteroid típusú vagy egyéb hormonális hatóanyaggal történhet – a kóreredettől függően.
• Kozmetikai kezelések esetén az aminexil hatóanyag bizonyítottan hatékony.
• A különféle speciális összetételű samponok, hajszeszek és -tonikok is eredményesen serkentik a haj növekedését és regenerációját. Hatóanyagaik közül kiemelkedik a koffein.
• A gyógynövények közül a csalán, a mezei zsurló és a rozmaring hajhullás elleni jótékony hatása jól ismert.
• A kozmetológiai kezelések közül eredményesen bevethetők egyes fény- és lézerkezelések, mezoterápia, az úgynevezett drakula terápia, valamint  előrehaladottabb férfias típusú hajhullás esetén a hajbeültetés.

A keratosis pilaris olyan ártalmatlan bőrprobléma, amely apró dudorok sokaságának megjelenésével csupasz csirkebőrhöz hasonlatossá teszi az érintett bőrfelszínt. Orvosi kockázattal nem jár, viszont jelenléte esztétikailag nagyon zavaró lehet, az eltüntetésére pedig sajnos nem létezik igazán hatékony gyógymód. Szerencsére van azonban néhány lehetőség az állapot javítására, illetve a rosszabbodás megelőzésére. Cikkünkben erről olvashat!

A “csirkebőr” kialakulásának oka

A keratosis pilaris általában a felkaron, a lábszáron, a combon, a fenéken, ritkábban az arcon fordul elő és mindig szimmetrikusan jelentkezik. Az állapot nem fertőző és a dudorok többnyire nem okoznak semmilyen szubjektív panaszt. Ezek az apró pattanások valójában elhalt bőrsejtek által eltömített szőrtüszők, melyek létrejöttében kóros bőrmegújulási folyamat játszik szerepet, azonban a pontos kialakulási mechanizmus nem ismert. Az esetek túlnyomó többségében a száraz, érzékeny, ekcémára hajlamos vagyis az úgynevezett atópiás típusú bőrön jelenik meg, ezáltal az atópiás dermatitis részjelenségének tekinthető. Ennek megfelelően sokszor öröklött hajlam is megfigyelhető a háttérben. Ritkábban kiváltó tényezője lehet a kóros elhízás, illetve különféle hormonális változások.

A keratosis pilaris tünetei

A keratosis pilaris legjellegzetesebb tünetei az apró kis dudorok, mely elszórtan találhatók meg az érintett bőrterületeken. Ennek látványa miatt nevezi a köznyelv a keratosis pilaris által érintett bőrt csirkebőrnek. A bőr tapintásra száraz, érdes, csiszolópapírszerű. A dudorok körül gyakran enyhe bőrpír is jelentkezik, de olykor kifejezett is lehet a gyulladás, mely állapotot eltérő erősségű viszketés kísérhet. A tüneteknek nem tesz jót a száraz, hideg, szeles idő, ezért ősszel és télen a helyzet általában romlik, míg tavasszal és nyáron az állapot javulása figyelhető meg. Nagyon típusos a tünetek rosszabbodása a terhesség alatti hormonális változások hatására is.

 

Ne tedd! Vagyis mi az, ami keratosis pilaris esetén kerülendő

 

• Szűk ruházat: A testhez simuló nadrágok, szűk ingek viselése súrlódást okoz, ami nagymértékű irritációt, ezáltal pedig gyulladást okoz a szőrtüszőkben.

   

• Hosszas fürdő: A hosszas fürdőzés szárító hatású, ezért kerülendő, ellenben egy gyors, meleg zuhany segíthet a pórusok eltömődésének feloldásában.

   

• Szappanhasználat: A szappanok általában szárító hatású készítmények, amelyek károsítják a bőr védőrétegét, elvonják a bőrből az olyan hasznos összetevőket, mint az aminosavak és a lipidek, így az kiszárad, hámlani kezd, az elhalt hámsejtek pedig könnyen eltömíthetik a szőrtüszők nyílásait.

   

• Fizikai hámlasztás: A szabálytalan alakú, természetes őrleményeket tartalmazó bőrradírok irritációt és mikrosérüléseket okoznak a bőrfelszínen, ezért használatuk határozottan kerülendő. Ehelyett inkább frottír törölköző vagy egy gyengéd mosdókesztyű használatával javasolt a tünetes bőrterületek kíméletes átmasszírozása, finom dörzsölése.

   

• Gyanta és epilátor használat: Az érintett területeken kerülendők az agresszívebb szőrtelenítési eljárások, ezek ugyanis irritációt és szőrtüszőgyulladást válthatnak ki. Helyettük ajánlatosabb borotvát használni – persze megfelelő előkészítés és óvintézkedések mellett!

Ha szeretné tudni, hogy mire kell figyelni borotválkozáskor, és hogyan kerülheti el a szőrtüszőgyulladást, akkor olvassa el az ebben a témában írt cikkünket:  link

 

Tedd! Vagyis mi az, ami “csirkebőr” esetén segíthet

 

A keratosis pilarisra sajnos nincs igazán hatékony gyógymód, sőt az is gyakori, hogy a tünetek egyáltalán nem reagálnak semmiféle kezelésre. Vannak azonban olyan kezelési lehetőségek, vagy bőrápolási praktikák, melyekkel mégis érdemes lehet megpróbálni enyhíteni a zavaró tüneteket. 

 

• Hidratáló krémek, testápolók vagy egyéb lipidpótló helyi készítmények mindennapos használata elengedhetetlen a száraz bőr ápolásához, mely egyúttal a bőr megjelenését is javítja. Különféle vény nélkül kapható és vényköteles készítmények állnak rendelkezésre, melyek jó eséllyel eltávolítják az elhalt hámsejtek nagy részét, így rendszeres használatuk megakadályozhatja a szőrtüszők elzáródását.
• Ugyanígy a fürdéshez is hidratáló, lipidpótló készítmények (például olajos tusfürdők) használata ajánlott.
• Párásítók alkalmazásával nedvesíteni tudjuk a helyiség levegőjét, melyben tartózkodunk, ezáltal elősegítjük bőrünk nedvességtartalmának megőrzését, így a száraz bőrrel járó kellemetlenségek megelőzését is.
• Mikrodermabrázió: a bőr kíméletes és szakszerű csiszolása speciális készülékkel, mely eltávolítja a szőrtüszőket elzáró, felhalmozódott, elhalt hámsejteket.
• Kémiai hámlasztás: elsősorban szalicilsav-tartalmú, 3,2-3,9 közötti pH-értékű béta-hidroxi savak (BHA) használatával a bőr mélyebb rétegeibe jutva tisztító és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki.
• Hámlasztás alfa-hidroxi savakkal (AHA): a leggyakrabban tejsavat vagy különféle gyümölcssavakat tartalmazó készítmények nagyon hatékonyan hidratálják a száraz bőrt és a bőrfelszínen fejtik ki hámlasztó hatásukat.
• Az arcon jelentkező keratosis pilaris ritkább, inkább kisgyermekkorban fordul elő. Ha felnőttkorban mégis ebben a lokalizációban jelentkeznek a tünetek, akkor érdemes megpróbálni retinol vagy azelainsav tartalmú készítmények használatát. Ezek a hatóanyagok elősegítik az egészséges pórusműködést és támogatják a természetes bőrmegújulási folyamatokat.
• Lézeres kezelések: A lézeres és egyéb fény alapú terápiák elősegítik a bőrmegújulást, hámlasztó és gyulladáscsökkentő hatásuk hozzájárulhat az állapot javulásához.

Bármelyik kezelési módot is választja, legyen óvatos az említett készítmények és eljárások használata során és előzetesen mindig tájékozódjon megbízható forrásból. Bizonyos helyi készítmények olyan hatóanyagokat tartalmazhatnak, melyeknek akár hosszú távú káros mellékhatásaik is lehetnek azon túl, hogy a kívánt hatást sem érik el. Ezt elkerülendő a kezelési lehetőségek közötti választáshoz kérje szakember segítségét! 

 

A miliaria, vagyis a melegkiütés, a verejtékmirigyek magas hőmérséklet hatására bekövetkező elzáródása gyulladással vagy anélkül. Megjelenése felnőtt korban is előfordul, azonban elsősorban a csecsemőket, kisgyermekeket érinti, hiszen az ő hőszabályozásuk még kevésbé fejlett.

 

A melegkiütés tünetei

Leggyakrabban hólyagok formájában jelentkeznek a tünetek, melyekben tiszta vagy tejszerű folyadék található, emellé viszkető, égő érzés társulhat. Ritkább esetben gyulladt csomók is kialakulnak. Az apró hólyagok csoportokban jelentkeznek, leggyakrabban a háton, a mellkason, a vállakon, és a hajlatokban, vagyis jellemzően az összefekvő bőrfelületeken. Csecsemők esetében a tünetek gyakoriak ezenkívül a pelenkával fedett területen is, a lágyékhajlatokban és a farpofák között, illetve nagyon jellegzetes náluk a nyak és tarkótáj érintettsége a redőződés miatt. A tünetek könnyen összetéveszthetők más típusú bőrproblémákkal, akár allergiával vagy kicsiknél pelenkadermatitis-szel. Mivel leggyakrabban nyáron jelentkezik a melegkiütés is, épp, mint a napallergia, ezért a két kórkép keverése a legjellemzőbb. A napallergiával ellentétben azonban a melegkiütések nem az UV-sugárzás hatására, a napfénynek kitett testrészeken, hanem épp ellenkezőleg a ruhával fedett vagy összefekvő bőrterületeken alakulnak ki a magas hőmérsékletnek köszönhetően. És míg a napallergia valóban csak nyáron fordul elő, addig a melegkiütés például túlöltöztetés esetén télen is nagyon gyakori. Általánosságban elmondható, hogy ha nincs semmilyen egyéb tünet, tehát jókedvű a baba, nem gyenge, nem lázas, akkor nagy valószínűséggel melegkiütés áll a pöttyök hátterében.

Ha nem biztos a dolgában, bízza a tünetek azonosítását bőrgyógyász szakorvosra. Az oldalunkon 24 órán belül választ kap kérdéseire.

Amennyiben a baba nyűgös, levert, esetleg láza van, haladéktalanul keresse fel a gyermekorvost!

 

A melegkiütés típusai

A 3 leggyakoribb típus: a miliaria crystallina, a miliaria rubra és a miliaria profunda.

A miliaria crystallina, vagyis kristályos miliaria spontán alakul ki túlhevülés hatására. Tünetei a víztiszta folyadékkal telt, szubjektív panaszt nem okozó, nem viszkető, gyulladással nem járó, gombostűfejnyi méretű hólyagok, melyek többnyire csoportokban, nagyobb bőrfelületet elfoglalva jelennek meg – általában a mellkason, a törzsön, a háton és a hónaljakban. Normál esetben a rendkívül vékony hólyagfedelek hamar lesodródnak és a tünetek néhány óra alatt megszűnnek.

Ezzel szemben a miliaria rubra, másnéven sudamina, vagy vörös miliaria gyulladással is együtt járó kórkép. Jellemzően szűk, nem szellőző ruhák viselése miatt alakulnak ki, illetve nagyon gyakori több napi trópusi klímán való tartózkodást követően. A verejtékmirigyek ebben az esetben eltömődnek és a kialakuló gyulladás a bőr mélyebb rétegeit is érinti. A mirigy által termelt verejték nem tud kilépni a testfelszínre, ehelyett a bőrfelszín alatt terjed tovább. Az eltömődés vagy közvetlenül okoz gyulladást, vagy a verejtékmirigy kivezető csövét a fokozott nyomás szétszakítja, és végül ez vezet gyulladás kialakulásához. Ha nagyobb testfelületet érint, a hőkimerülés vagy a hőguta kockázata is megnőhet, hiszen az eltömődés miatt akadályozottá válik a verejtékezés, így a szervezet nem képes megfelelően lehűteni magát.

A miliaria profunda főként a trópusokon jellemző. Mélyebb gyulladással és csomós tünetekkel jár.

 

A tünetek kezelése

A forró hónapokban és a kora őszi indián nyár idején egyaránt figyelni kell a megelőzésre! Érdemes szellős, bő ruhadarabokra cserélni a zárt, szűk fazonokat, különösen igaz ez a kisgyermekek öltözékére. Csecsemők esetében a déli órákban akár a pelenkát is el lehet hagyni! Az autósülésben és babakocsiban nagyon fontos a szellőzést elősegítő, izzadásgátló betét használata. Napközben egy langyos fürdő is különösen kellemes és hasznos lehet. Délelőtt 11 és délután 3 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni, ehelyett vonuljon inkább árnyékba vagy maradjon a hűs szobában – főként gyermekekkel!

A már kialakult miliariát típusától függően többféleképpen lehet kezelni. A kristályos miliaria magától elmúlik, kezelést nem igényel. Ez igaz lehet az enyhe miliaria rubrára is, kiterjedtebb tünetek esetén azonban szárító és hűsítő hatású hintőpor, ecsetelő vagy rázókeverék használható. A felülfertőződés megakadályozása érdekében olykor antimikrobás készítmények alkalmazása is szükséges lehet.

 

---

• Kapcsolódó termékajánló: Babylove Sensitive babahintőpor
• Kapcsolódó edukációs rovatunk: A melegkiütés megelőzése kisgyermekek esetében

Bőrünk a legnagyobb szervünk, mely megvéd minket a külső környezeti ártalmaktól, megőrzi a testünk hőmérsékletét, termeli a nélkülözhetetlen D-vitamint és segít kontaktust teremteni szeretteinkkel. Bőrünk típusáért genetikai adottságaink a felelősek, így azon változtatni nem lehet. Az évek múlásával a bőrkép azonban sokat változik, állapotát számos tényező befolyásolhatja, úgy mint a stressz, az életvitel, az étkezési szokások, a hormonális változások, a különféle betegségek vagy akár az évszakok váltakozása. A kezdetben normál bőr a pubertás kor hormonális változásai hatására kombinálttá vagy zsíros típusúvá válhat, az érett bőr pedig gyakran száraz és vízhiányos. Fontos, hogy ismerjük bőrünk típusát és észrevegyük változásait, hogy mindig azt az ápolást adhassuk neki, amire éppen szüksége van.

Így állapíthatja meg bőrtípusát

A tudatos bőrápolás alappillére, hogy ismerje a saját bőrét és felismerje annak szükségleteit! Íme egy otthoni praktika ennek megismerésére:

1. Ébredés után mossa le arcát tiszta vízzel vagy egy gyengéd lemosóval és óvatosan törölje szárazra egy puha törölközővel!
2. Ezt követően semmilyen ápoló készítményt ne használjon, csak várjon türelemmel. 
3. Egy kis idő elteltével nézze meg a változásokat és jegyezze fel, mit tapasztal!

Ha a fenti teszt után a bőr selymes tapintású, nem húzódik, nem fénylik, akkor normál bőrtípusról beszélünk. Száraz bőr esetében ápolás nélkül a bőr feszül és húzódik, míg a zsíros bőrre a csillogás, kellemetlen zsíros, olajos érzet jellemző. A kombinált bőr általában a T-vonalban, tehát a homlok, az orr és az áll vonalán zsíros, míg az arc más területein normál vagy száraz.

Az egészséges bőrnek tehát négy típusát különböztetjük meg: normál, száraz, zsíros és kombinált bőr. 

A következőkben a különböző típusokról és azok megfelelő ápolásáról olvashat részletesen!

A normál bőr jellemzői és ápolása

A normál bőr pattanásoktól mentes, finom pórusú, faggyútermelése optimális. Tapintása lágy és selymes, a bőrszín üde, ragyogó. Ez a legritkább és egyben a legszerencsésebb  bőrtípus. Ápolását tekintve a cél ennek az ideális állapotnak a hosszútávú fenntartása, ami testmozgással, rostban és vitaminokban gazdag, zsírszegény étkezéssel, stresszmentes életmóddal és minőségi alvással elérhető. Hidratálni feltétlenül szükséges, télen akár zsírosabb krémeket is elbír. Tisztításra elsősorban tej, illetve emulzió állagú, szappanmentes készítményt válasszon! 

A száraz bőr jellemzői és ápolása

A száraz bőr kevesebb faggyút termel, mint a normál bőr. A környezeti hatásokkal szemben érzékeny, gyakran kipirosodik, tapintása érdes, a pórusok szinte láthatatlanok. A bőr kevésbé rugalmas, így korai ráncosodásra hajlamos. A szárazság sok esetben nemcsak az arcbőrön, hanem más testrészeken is megjelenik.

Külsőleg fontos, hogy ne használjon alkoholtartalmú vagy kőolajszármazékot tartalmazó készítményt. Ennél a bőrtípusnál elengedhetetlen a zsírosabb, gazdagon hidratáló krémek használata, melyek segítenek visszaállítani a károsodott bőrbarriert. A növényi olajok, például kókusz- és mandulaolaj különösen hatékonyak. Arctisztításra használjon olajos készítményeket, melyek maguk is hidratálnak. Belsőleg alkalmazva nagyon hasznos az omega-3 zsírsav, az A- és E-vitamin pótlása, ezenkívül a megfelelő mennyiségű vízfogyasztás és a lédús gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is fontos.

A zsíros bőr jellemzői és ápolása

A zsíros bőr esetében a fokozott faggyútermelés jellemző. A túltermelést más néven seborrhoeának nevezzük. Ezt a bőrtípust a tág pórusok, fénylő arcbőr jellemzi.  Akne, vagyis mitesszerek, pattanások és egyéb bőrhibák kialakulására hajlamos, melyek az arc T-vonalában (a homlok, az orr, az áll tájékán), valamint a háton, vállakon és mellkason jelentkeznek. 

Akinek ilyen típusú bőre van, az semmiképpen se használjon zsíros, nehéz krémeket. Válasszon könnyű, vizes krém, gél vagy emulzió jellegű formulát. A készítmények összetételét mindig nézze át, nehogy komedogén hatóanyagot tartalmazzanak. Ne vigye túlzásba a tonikok és hámlasztók használatát, mert a bőr túlszárítása beindít egy önmagát gerjesztő, kompenzáló zsírosodási folyamatot.

Az aknéról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, melyben a komedogén anyagok listáját is megtalálja. 

Ilyen bőrtípussal különösen óvakodjon a dohányfüsttől, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatásaitól. Kerülje az olajos magvak nagy mennyiségű fogyasztását, a zsíros, nehéz ételeket és tartózkodjon sokat a szabad levegőn. 

A kombinált bőr jellemzői és ápolása 

Vegyes bőrtípus esetén a tulajdonságok különböznek a T-zónában és az orcákon. A zónán belül mitesszerek, pattanások megjelenése jellemző, az arc egyéb részein azonban bőrérzékenység és szárazság vagy akár hámlás is tapasztalható. A kombinált bőrre az olajmentes, könnyedebb, gél textúra különösen praktikus. A nehéz ételek, olajos magvak fogyasztása kerülendő!

Kérjen egyedi és személyre szabott ápolási javaslatot szakorvosunktól. Keressen minket bizalommal, 24 órán belül segítünk. 

A bőrtípusok UV-érzékenység szerinti beosztása

1975-ben Dr. Thomas Fitzpatrick, amerikai bőrgyógyász, kidolgozta a különböző bőrtípusok osztályozását a bőr UV-sugárzással szembeni érzékenysége alapján. Fitzpatrick hat különböző kategóriát határozott meg, a nagyon világos bőrtípustól (1. bőrtípus) a nagyon sötét bőrtípusig (6. bőrtípus):

• 1-es bőrtípus: Ezt a bőrtípust nagyon érzékeny bőr és különösen világos bőrszín jellemzi. Gyakran párosul világos, vöröses vagy szőke hajjal és szeplőkkel. Az 1-es bőrtípusú emberek nagyon gyorsan leégnek és alig barnulnak le.
• 2-es bőrtípus: Világos és érzékeny bőr jellemzi, amely gyakran kék vagy zöld szemmel, szőke vagy világosbarna hajjal párosul. A kettes bőrtípus enyhén barnul, de könnyen leég.
• 3-as bőrtípus: A 3. bőrtípusra a világos vagy enyhén kreol bőr jellemző. A 3-as bőrtípusú emberek gyorsabban barnulnak, ritkán égnek le.
• 4-es bőrtípus: Az ilyen bőrtípusú emberek világosbarna bőrrel, barna szemmel és barna hajjal rendelkeznek és nagyon könnyen és gyorsan barnulnak.
• 5-ös bőrtípus: Ezt a bőrtípust a barna vagy sötétbarna bőr jellemzi, mely sötétbarna szemekkel és sötétbarna vagy fekete hajjal együtt fordul elő.
• 6-os bőrtípus: A 6-os bőrtípusra a sötétbarna vagy fekete bőr jellemző. Ez a bőrtípus sötétbarna szemekkel és fekete hajjal együtt fordul elő.

A különböző bőrtípusok eltérő erősségű fényvédelmet igényelnek, erről a “Fényvédelem” című cikkünkben olvashat. 

Ne feledje, a bőr rendkívül érzékenyen reagál a kívülről és belülről jövő károsító tényezőkre egyaránt, ezért figyelemre és gondoskodásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon.

Az öröklött bőrtípust megváltoztatni nem lehet, de kellő odafigyeléssel, megfelelően kialakított bőrápolási rutinnal és szakértői segítséggel a lehető legtöbbet hozhatjuk ki belőle.  

 

---

• Kapcsolódó termékajánló: La Roche-Posay Mikro-hámlasztó tisztító gél arcra és testre
• Kapcsolódó edukációs rovatunk: A bőr