A műtétek, sérülések vagy bőrbetegségek gyakran hagynak látható nyomokat a bőrön. A hegképződés valamely formája kivétel nélkül mindenkit érint.
Hogyan jönnek létre a hegek?
Ha csak a hám felső rétege károsodik, akkor új bőrszövet képződhet a sérülés helyén. Ha azonban a hám mellett a második réteg, azaz az irha is megsérül, a sebgyógyulás folyamata komplikáltabb lesz, a szervezet a sérült területet kötőszövettel pótolja, és heg alakul ki.
A hegek tehát a sebgyógyulási folyamat részeként jönnek létre, melynek során a sérült bőr helyére kevésbé rugalmas hegszövet lép. Mélyebb sérüléskor a bőr kollagénhálózata károsodik, helyére a bőr egyfajta pótló kötőszövetet képez – ez a hegszövet. Az újonnan kialakult hegszövetben a kollagén másképp rendeződik, mint az ép bőrben. Az új kötőszövet kevésbé rugalmas, benne sem szőrtüszők, sem faggyúmirigyek nincsenek. A pigmentképző sejtek (melanociták) szintén hiányoznak.
A hegek különböző típusai
Ideális esetben a sebzés olyan optimálisan és szépen gyógyul, hogy csak egy vékony vonal marad utána, amely alig látható. Vannak azonban olyan hegek, amelyek esetében a gyógyulási folyamat eltérően zajlik vagy zavart szenved, ekkor a végeredmény sajnos látványosabb. Egy két évnél fiatalabb heg esetében a gyógyulási folyamat megfelelő ápolással és kezeléssel még befolyásolható, azonban két évnél idősebb hegek esetében ez már nemigen lehetséges – komolyabb beavatkozás nélkül.
Az optimális gyógyulási folyamattól eltérő hegek esetében négy fő típust különböztetünk meg:
Atrófiás hegek esetében a sebgyógyulás során viszonylag kevés kötőszövet képződik, ezért az érintett területek besüppednek, mélyebben fekszenek, mint a környező, ép bőrterületek, vagyis apró gödröcskéket láthatunk a bőrön, leggyakrabban korábbi gyulladásos léziók, például pattanások helyén. Ugyancsak típusosan aknés bőrgyulladás következtében alakulnak ki az ún. “ice pick” hegek, melyek apró, pontszerű bemélyedések.
A hipertrófiás hegek különösen gyakoriak. Az atrófiás hegektől eltérően ezt a típusú heget a kötőszövet túltermelődése okozza. A heg gyakran vörös, előemelkedik a bőr szintjéből, érintésre érzékeny, akár fájdalmas is és gyakran viszket. Ez a fajta hegesedés leginkább az ízületek felett vagy jobban feszülő bőrterületeken fordul elő, ahol a sérülés nehezebben és lassabban gyógyul.
Keloidok: A hipertrófiás hegekhez hasonlóan a keloidokat is a kötőszövet túltermelődése okozza. A hipertrófiás hegekkel ellentétben azonban itt a hegszövet átlépi a korábbi sérülés határát, azon túlterjed. A képződött, túlburjánzott szövet nagyon érzékenyen, fájdalmas és viszket. A hegesedésnek ez a formája gyakran a kollagén-anyagcsere zavarával függ össze, és gyakran fordul elő égési sérüléseknél. A keloidok kezelés nélkül sajnos legtöbbször az idő múlásával sem mutatnak javulást.
Kontraktúrák: Ebben az esetben a kialakult hegszövet erősen összehúzódik és megkeményedik. Az eredmény egy feszes, egyenetlen heg, mely akár az érintett terület mozgását is korlátozza. A kontraktúrák gyakran fordulnak elő kiterjedt sérülések, égés vagy nagyfokú gyulladás után.
A hegek kezelése
Egy nem optimálisan gyógyult heg viselőjét esztétikailag és/vagy funkcionálisan is zavarhatja, ilyenkor a heg mérete és elhelyezkedése alapján döntünk a kezelésről. Ezek a lehetőségek:
Nem invazív kezelések:
A hegek korai kezelése történhet különféle szilikon tartalmú készítményekkel gélek, krémek vagy spray-k formájában. A szilikon áthatolhatatlan filmréteget képez a bőrfelszínen, biztosítja, hogy a seb környezete optimálisan nedves és rugalmas maradjon. A hegkezelő tapaszok szintén segíthetnek a kötőszövetképződés optimalizálásában. Ezek poliuretán fóliából készülnek, és biztosítják a megfelelő mikrokörnyezetet az optimális gyógyulási folyamathoz.
Invazív kezelési lehetőségek:
Egy viszonylag friss, a túlburjánzás jeleit mutató heg gyógyulási folyamatát lehetőségünk van némileg befolyásolni szteroid típusú gyulladáscsökkentők hegbe történő injekciózásával, valamint nyomókötés felhelyezésével.
A dermabrázió a bőr csiszolását jelenti. Ez egy tisztán mechanikus eljárás, mely során a kezelés speciális bőrcsiszoló fejekkel történik. Ez a módszer alkalmas kisebb hegek finomítására. Nagyon előemelkedő hipertrófiás hegek vagy keloidok esetében nem hatékony.
A mikrotűs eljárások különösen alkalmasak pattanásos hegek vagy például striák kezelésére. A kezelés egy apró tűkkel borított, dermarollernek nevezett hengerrel történik. A szúrások minimális sérüléseket okoznak a bőrön, amelyek hegeket nem okoznak, azonban stimulálják a bőr kollagén- és elasztinrost termelését, amelyek “feltöltik” a hegeket, ezáltal elsimítják a bőr egyenetlenségeit.
A lézeres kezelések ugyancsak alkalmasak a különböző típusú hegek kezelésére. Bizonyos típusú lézerek eltávolítják a hegszövetet, melynek helyén új kollagén- és elasztinrost hálózat kialakulását is stimulálják, ezzel csökkentve a hegek méretét és kisimítva a bőrfelszínt. Aknés atrófiás hegek esetében a lézerrel stimulált kollagénképződést speciális beavatkozással is lehet kombinálni, ennek során apró metszéssel felszabadítják a besüppedő heget lehorgonyzó kötőszöveti rostokat.
Sebészeti beavatkozásra ritkán kerül sor, de előfordul, hogy egy-egy heg esetében a korábbi hegszövet kimetszése és egy újbóli, de már támogatott gyógyulási folyamat tűnik a legjobb megoldásnak.
