Az akne, magyarul pattanásosság, a faggyúmirigyek megbetegedése. Az egyik leggyakoribb betegség, mely csaknem minden embernél előfordul élete során valamilyen formában.
Az akne kialakulása
Az akne kialakulásához több tényező járul hozzá. Kevés kivétellel gyakorlatilag minden fiatalnál előfordul a pubertáskorban, azonban a tünetek súlyossága rendkívül eltérő lehet. Az egyes súlyossági formák között a tünetek mennyiségében és nem minőségében van különbség. Mindkét nem egyformán érintett, de a betegség fiúk esetében általában erõsebb lefolyást mutat.
Az akne kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet:
A seborrhoea a faggyútermelés felerõsödését jelenti. Az akne csaknem mindig seborrhoeával jár együtt. A bõrfelszínen összegyûlõ faggyú csillogó jellege miatt – pattanások nélkül, önmagában is igen zavaró. A faggyútermelõdés csökkentése mérsékli a betegség lefolyását. A faggyú összetétele is meghatározó. A szabad zsírsavak szerepet játszanak a mitesszerek (komedók) létrejöttében, illetve elõsegítik a mitesszerek gyulladt, gennyes pattanássá történõ átalakulását. Az akne betegségben szenvedõk faggyújából hiányoznak a telítetlen zsírsavak, ennek ellenére az akne javulása nem egyértelmû abban az esetben sem, ha a páciens telítetlen zsírsavakban gazdag diétát tart.
A faggyúmirigyek kifejlõdését és a termelendõ faggyú mennyiségét az androgének (férfi nemi hormonok), elsõsorban a tesztoszteron szabályozza – nõknél is. Ez a folyamat normális és nem jelent hormonháztartási zavart. Az aknés tünetek hátterében a faggyúmirigyek férfi nemi hormonokkal szembeni egyéni érzékenysége áll.
Más eset, amikor a hormonháztartás zavarával állunk szemben. Azokban az esetekben, amikor az aknés tünetek felnõttkorban is jelentkeznek – elsõsorban nõknél – felveti az androgének túltermelõdésének lehetõségét, melyet laborvizsgálattal támaszthatunk alá. Ezek a hormonális eltérések azonban egyéb tünetekkel is járnak, pl. fokozott szõrzetnövekedés, férfias típusú hajhullás (SAHA szindróma: seborrhoea, acne, hirsutismus, androgen alopecia).
A menstruáció elõtti aknés tünetek jelentkezésének oka nem teljesen tisztázott, feltehetõleg itt is a faggyúmirigyek megnövekedett érzékenységérõl van szó a férfi nemi hormonokkal szemben. Az idõsebb nõk változókori aknéjának hátterében a férfi nemi hormonok arányának megnövekedése áll.
A baktériumok - mindenekelõtt a Propionibacterium acnes és a Staphylococcus epidermidis - fontos szerepet játszanak az akne kialakulásában. A baktériumok által termelt enzimek a faggyút szabad zsírsavakra bontják, melyek – ahogyan fentebb említettük – elõsegítik a mitesszerek és pattanások kialakulását. A baktériumok alapvetõ szerepe ellenére a pattanásosság nem fertõzõ jellegû megbetegedés.
Az akne esetében öröklõdési hajlam áll fenn, mely fontos szerepet játszik a faggyúmirigyek méretének és aktivitásának kialakításában. Amennyiben a szülõknek aknéjuk van, nagyon valószínû, hogy gyermeküknek is lesz, de egyértelmû öröklési mód nem ismert.
Az aknéban szenvedõknek elszarusodási zavaruk van, mely alapvetõ szerepet játszik a mitesszerek és pattanások kialakulásában. A faggyúmirigy-tüszõ alsó részében az összegyûlõ és összetapadó szarusejtekbõl ún. mikrokomedó jön létre. A mikrokomedó zárt és nyílt komedóvá alakulhat át.
A zárt komedó vagy ’fehér mitesszer’ mélyen, a faggyúmirigy nyílásában ül és nehezen nyomható ki, folyamatosan növekszik, ezzel a környezõ szövetekben gyulladást vált ki, így jön létre a jellegzetes gyulladt, gennyel teli, már könnyebben kinyomható pattanás.
A nyílt komedó más néven ’fekete mitesszer’ felszínes, a szõrtüszõnyílásban ülõ, könnyen eltávolítható képlet, mely csak elvétve okoz gyulladásos tüneteket.
- góc jelenléte a szervezetben (pl. gyulladt fog, gyulladt mandula stb.)
- elfogyasztott ételek (zsíros ételek, túlzott fehérjefogyasztás, hormont tartalmazó húsételek, adalékanyagok, ételallergia),
- emésztési problémák, székrekedés,
- szájban lévõ fémek, amalgámtömés,
- bizonyos gyógyszerek (acne medicamentosa) és vegyi anyagok (jód- és bróm-acne),
- munkahelyi szennyezõdések (pl. szabászati textildarabok, liszt, szén- és fapor, motorolaj, zsírcseppek – foglalkozási acne)
- a napfény UVA tartománya (Mallorca acne),
- mechanikus irritáció (pl. öv, nadrágtartó, bukósisak nyomása, súrlódása – acne mechanica)
- stressz (pl. vizsgadrukk),
- érzelmi állapot (pl. önbizalomhiány).
A leggyakoribb aknéval járó endokrinológiai kórképek:
- Cushing-kór,
- adrenogenitális szindróma,
- policisztás ovárium-szindróma,
- androgén hormont termelõ mellékvese-, ovárium- és heredaganat.
A pattanásos bõr ápolásánál e tényezõk kiiktatására, kezelésére is feltétlenül gondolni kell.
Pattanásoktól szenved?
Kérjen tanácsot és kezelést a netborgyogyasz.hu-n. 24 órán belül segítséget kap.
Az akne kezelése
Bár magát a betegséget jelenleg még nem tudjuk gyógyítani, megfelelő kezeléssel a legtöbb beteg elfogadható állapotban tartható addig, amíg a folyamat magától megszűnik. A kezelést illetően a legfontosabb az, hogy eredmény nem várható egyik napról a másikra – a tartós kezelés a javulás kulcsa. A terápia célja:
- Az elszarusodási zavar rendezése és további komedók kialakulásának megakadályozása.
- A faggyútermelés csökkentése.
- Az akne kialakulásában szerepet játszó baktériumok szaporodásának megakadályozása.
- A gyulladásos reakciók megfékezése és megakadályozása.
- Hegek képződésének megakadályozása.
A kezelés az akne típusától, súlyosságától, a bőrtípustól, az életkortól és az életviteltõl függ. Lehetősége:
Az antibiotikus kezelés bevezetése mérföldkõ volt az akne kezelésében. Az antibiotikumos kezelés elsõdleges célja a Propionibacterium acnes visszaszorítása, a baktériumok számának és aktivitásának, azaz az enzimtermelésnek a csökkentése. Elsõsorban az akne gyulladásos formáinál hatásosak, a komedókra nem hatnak. Az antibiotikumoknak az antibakteriális hatás mellett gyulladáscsökkentõ hatásuk is van. A hatásosság elõfeltétele, hogy a gyógyszermolekulák bejussanak a szõrtüszõbe. Számos készítmény erre nem képes, pl. a penicillinek és származékaik, ezért az akne kezelésére ezek az antibiotikumok alkalmatlanok.
Az antibiotikumok közül a tetracyclinek és a makrolidek bizonyultak a leghatásosabbnak. A kezelés történhet szájon át és helyi készítményekkel (oldatok, gélek). A tetracyclinek szájon át adva igen hatásosak, helyileg hatástalanok. Az erythromycin és a clindamycin helyi kezelésre alkalmas. Újabban azithromycin szájon át történõ alkalmazásával látunk nagyon jó eredményeket.
Belsõ antibiotikus kezelés indokolt minden közepesen súlyos vagy súlyos akne esetében, olyanoknál, akik hegesedésre hajlamosak, és akiknél gyulladás utáni pigmentáció (barna foltok kialakulása) jelentkezik, valamint acne conglobata azon eseteiben, amikor a szisztémás isotretinoin kezelésnek akadálya van. Egyéb esetekben a helyi antibiotikus kezelésnek is igen magas a hatásfoka.
Az antibiotikus kezeléssel szemben lehetséges aggály a mellékhatások jelentkezése (gyomorpanaszok, hasmenés, fényérzékenység kialakulása stb.), illetve az a tény, hogy egyes baktériumok idõvel ellenállóvá válhatnak bizonyos hatóanyagokkal szemben. Utóbbi esélye csökkenthetõ a különféle egyéb hatóanyagok és antibiotikumok helyi szerekben történõ kombinált alkalmazásával.
A hormonkezelés lényege az, hogy olyan készítményeket adunk, amelyek meggátolják a hatásos saját hormonnak a receptorhoz történõ kötõdését (antiandrogének, pl. ciproteron-acetát), vagy pedig hatásukban ellentétesek a tesztoszteronnal (ösztrogének). A hormonkezelés célja a faggyútermelés visszaszorítása. A gyakorlatban azok a készítmények bizonyultak a leghatásosabbnak, amelyek kombináltan tartalmazzák a kétféle hatóanyagot. Magától értetõdõ, hogy hormonális készítményeket csak nõknél lehet alkalmazni. A tapasztalat szerint elsõsorban azoknál a nõknél jön szóba a hormonkezelés, akik egyébként is szednek fogamzásgátló készítményt.
Az isotretinoin hatásmechanizmusa sokrétû. Az akne kezelése szempontjából döntõ jelentõségû a faggyútermelés nagymértékû visszaszorítása (a faggyúmirigyek nagysága 90%-kal csökkenhet), melynek következtében csökken a P. acnes baktériumok száma, enzimtermelése, a szabad zsírsavak keletkezése. Emellett az isotretinoin a hámsejtekre is hatással van, csökken a komedóképzõdés, a már meglévõ komedókban is csökken a szarusejtek közötti kapcsolat és végül a komedók eltûnnek. A készítmény gyulladáscsökkentõ hatása is bizonyított.
Az isotretinoin mellékhatásai közül a legfontosabb, hogy terhesség fennállása esetén, a méhlepényen átjutva, magzat-fejlõdési rendellenességet okozhat (teratogén). A gyógyszeres kezelés megkezdése elõtt meg kell bizonyosodni arról, hogy terhesség nem áll fenn, és a kezelés alatt fogamzásgátlást kell alkalmazni. A kezelés befejezését követõen 1-2 hónappal már nincs teratogén hatás. Férfiak nyugodtan szedhetik a készítményt, az õ oldalukról nem fenyeget a magzat fejlõdési rendellenességének a veszélye.
A kezelés alatt a nyálkahártyák szárazsága jelentkezik. Az ajakszárazság krémekkel ellensúlyozható. A kötõhártyák kiszáradása miatt esetleg lehetetlenné válik a kontaktlencse viselése. A szérumkoleszterin- és triglycerid szint emelkedhet. Bár a kezelés befejezése után az értékek normalizálódnak, megfelelõ ellenõrzés szükséges azoknál, akiknél eleve magasabbak a lipidértékek, és akik tartós kezelésre, valamint magasabb adagokra szorulnak.
Helyi készítményben is alkalmazható az isotretinoin, illetve egy másik A-vtaminsav származék az adapalen. A helyi retinoidok - az akne súlyosságának függvényében – alkalmazhatók önmagukban, vagy benzoylperoxiddal, illetve helyi vagy szisztémás antibiotikus kezeléssel kombinálva.
Fontos, hogy a retinoidoknak jelentõs fényérzékenységet növelõ hatása van, ezért nappalra ajánlott magasabb fényvédõfaktoros kozmetikai krémekkel való együttes használata.
A szájon át történõ isotretinoin kezelést mellékhatásai miatt elsõsorban a súlyosabb akneformáknál (acne conglobata) alkalmazzuk.
A benzoylperoxidnak antibakteriális, faggyútermelõdést és komedóképzõdést csökkentõ, valamint gyulladásgátló hatása van. A hatóanyag felszívódás után a bõrben benzeosavvá és oxigénné bomlik. Az oxigén meggátolja a baktériumok szaporodását, ezzel lecsökken a faggyút szabad zsírsavakká bontó enzimek mennyisége, tehát csökken a komedó- ill. a pattanásképzõdés.
Mellékhatásként a kezelt bõrterületen irritációt, kivörösödést, viszketést, hámlást okozhat.
A benzoylperoxid helyi készítményben alkalmazva rendkívül hatékony acne comedonica, ill. enyhe vagy közepesen súlyos acne papulopustulosa esetén. Utóbbi esetekben szájon át szedendõ vagy helyi antibiotikummal kombinálva 80-90%-ban eredményes.
Az azelainsav az emberi szervezetben természetesen is elõfordul. Hatása az akne kezelésében három ponton érvényesül: antibakteriális, komedóképzõdést gátló és gyulladáscsökkentõ tulajdonsága révén.
Önmagában is hatékony lehet enyhe és középsúlyos gyulladásos akneformák esetében. A kezelés elején irritációt, kivörösödést, égõ érzést okozhat, mely miatt elõbb napi egyszer, majd késõbb reggel-este alkalmazandó. Bármelyik belsõ kezeléssel jól kombinálható. További jótékony hatása, hogy gátolja a pigmentfoltok képzõdését.
A hámlasztásos eljárásokkal a hámréteget bizonyos mélységig eltávolítjuk (mélyhámlasztásnál az irha felsõ részét is), amivel elérjük, hogy a tüszõkben összegyûlõ faggyú és a komedók könnyebben kiürüljenek, így csökkentjük az akne kialakulásának lehetõségét. Ezen kívül a hámlasztás alkalmas az aknés hegek, pigmentfoltok, fénykárosodott bõr és ráncok kezelésére is. A peeling történhet kémiai anyagok segítségével vagy mechanikusan.
Hámlasztás után – akármilyen módon is történt – kötelezõ a fényvédelem. Egyrészt azért, mert a bõr könnyebben leéghet, és a barnulás foltos módon következhet be, másrészt a napfény amúgy is vastagítja a szaruréteget, tehát gyorsítja a tüszõk újbóli elzáródását.
A kémiai hámlasztószerek két csoportba sorolhatók: alfahidroxisavak (AHA) és béta-hidroxisavak (BHA). Az AHA-k közül a legismertebb a glikolsav, tejsav és a gyümölcssavak. A BHA-k közül pedig a szalicilsav a leggyakrabban használt szer.
Kis koncentrációban a hidroxisavak megtalálhatók az üzletekben kapható készítményekben is. Magasabb koncentrációban kozmetikusok használják. Az ennél is magasabb koncentrációban Magyarországon csak orvos alkalmazhatja. Általában az otthoni használatra szánt szerek 5-8%-ot, a kozmetikus által használhatók 10-40%-ot tartalmaznak. Az orvosi gyakorlatban 60-70%-ig is el lehet menni.
A hámréteg eltávolítása mechanikai peeling esetében történhet nagy sebességû sûrített levegõ segítségével a bõrfelszínre fújt mikrokristályokkal vagy újabban gyémánt csiszolófejek segítségével. Utóbbi elõnye, hogy míg a kristálypor ellenõrizhetetlen helyrõl, nem steril környezetbõl származik, addig a gyémánt kezelõfejek könnyen fertõtleníthetõk és így biztonságosabb a használata, továbbá szilárdsága miatt a kezelõfejrõl nem távoznak el apró szilánkok, mint a korábbi kristályporos kezelõgépeknél.
Általános megfigyelés, hogy a fény, a napfény - vagy adott esetben a szolárium fénye - többnyire javítja az aknés bõrtüneteket. Akik bõre azonban hajlamos a pigmentfoltosodásra, azok esetében a fény többet árt, mint használ. Azonban egyéb estekben is a napozás és a szolárium használat tekintetében – az UV sugárzás károsító hatásainak ismeretében – mérlegelni kell a várható elõnyöket és hátrányokat.
A Propionibacterium acnes biológiai mûködése során, mint sok más élõlény, porfirineket termel, mely az emberi szervezetben is elõforduló természetes vegyületcsoport. Ha a porfirineket 400-430nm-es látható kék fénnyel sugározzuk be, akkor szabadgyökök keletkeznek, melyek elpusztítják a baktériumokat, ezáltal mérséklõdnek az aknés tünetek.
Fényérzékenyítõ szer (d-amino-levulinsav) és speciális fényforrás segítségével is eredményesen kezelhetõ az akne. A terápia lényege ez esetben is az antibakteriális hatás.
A villanófény csökkenti a faggyútermelést a faggyúmirigyeket tápláló erek károsítása által, elpusztítja a baktériumokat és fokozza a szervezet helyi immunreakcióját, illetve a súlyos, kiterjedt akne következményeként kialakuló hegek kezelésére is lehetõséget nyújt. A fényvédelem IPL kezelést követõen is lényeges.
A különféle lézerek közül a pulzáló festéklézer alkalmas az aktív aknés tünetek, illetve az aknés hegek kezelésére, utóbbi esetén az Er-YAG lézer is eredményes.
Természetesen az elsõdleges cél a hegek kialakulásának a megelõzése lenne, azonban mindig vannak olyanok, akik késõn fordulnak orvoshoz és így a kiterjedt, súlyosan gyulladt bõrtünetek után hegeik maradnak vissza. A hegek elsimításának lehetõségei:
- kémiai hámlasztás (felületes, középmély vagy mély peeling)
- mikrodermabrázió (mechanikai peeling)
- dermabrázió (altatásban végzett sebészeti/lézersebészeti beavatkozás)
- lézeres kezelések (pl.: pulzáló festéklézer, Er-YAG lézer)
A zsíros, pattanásos bőr ápolása
Az aknés vagy aknéra hajlamos, zsíros bőr speciális ápolást igényel. A cél nem a bőr kiszárítása, hanem az összetapadt, tüszőnyílásokat elzáró hámsejtdugók, illetve a felesleges faggyú eltávolítása. Este és reggel is kíméletesen meg kell tisztítani az arcot zsíros bőrre való arctisztító készítménnyel. Kerülni kell a lúgos szappanokat, az erősen szárító mosdószereket, az erősebb alkoholos arcvizeket, mert ha a bőrfelszín kiszárad a pórusokban lévõ faggyú nem tud kiürülni, komedók és pattanások keletkeznek. Lefekvés előtt mindig el kell távolítani a sminket.
Kizárólag olyan kozmetikumokat ajánlatos használni, amelyek nem akadályozzák a bőr természetes anyagcseréjét, nem tartalmaznak kőolajszármazékot (paraffin, vazelin), se más komedogén – azaz mitesszerképzõ, pattanások kialakulását elősegítő – anyagokat. A komedogén összetevők ismerete és kiszűrése az aknés betegek számára rendkívül fontos, ugyanis – megdöbbentő módon – több forgalomban lévő pattanás-elleni kozmetikum is tartalmaz ilyen anyagokat!
A komedogén és nem komedogén anyagok listáját és a komedogenitás mértékét a következő táblázatok tartalmazzák.
KIFEJEZETTEN KOMEDOGÉN
Acetilált lanolin
Alga kivonat
Barackmag olaj (peach kernel oil)
Butyl stearate D&C vörös festékek
Capric/caprylic triglycerid
Édes mandula olaj (sweet almond oil)
Kakaóvaj
Kókuszvaj, kókuszolaj
Lenolaj (linseed oil)
Myristyl myristate
Octyl palmitate & stearate
Olajsav (oleic acid)
Olivaolaj (olive oil)
Isocetyl stearate
Isopropyl isostearate
Isopropyl myristate
Isopropyl palmitate
Laureth 4
Oleth 3
Propyleneglycol monostearate
Sodium Chloride
Sodium Lauryl Sulfate
Búzacsíra olaj (wheatgerm oil)
MÉRSÉKELTEN KOMEDOGÉN
Ásványi olajok (mineral oil)
Avokádó olaj
Capric/caprylic sav
D&C vörös festékek
Glyceryl stearate
Hexylene glycol
Kámfor
Kukorica olaj (corn oil)
Lanolin alkohol és olaj
Lauryl alkohol, Laureth 23
Mogyoró olaj (peanut oil)
Myristic acid, Myristyl lactate
Napraforgóolaj (sunflower oil)
Nerc olaj (mink oil)
Octyldodecanol
Palmitic sav (palmitic acid)
Ricinus olaj (castor oil)
Sorbitan oleate
Szezámmag olaj (sesame oil)
Szójabab olaj (soybean oil)
Szõlõmag olaj (grape seed oil)
Tocopherol (E vitamin)
NEM KOMEDOGÉN
Allantoin
Carmine
Cetyl palmitate
Cyclomethicone
Dimethicone
Ethanol
Glycerin
Isopropil-alkohol
Jojoba olaj
Kaolin/agyag (clay)
Méhviasz
Octyl methoxycinnamate
Octyldodecyl stearate
Oxybenzone
Panthenol (B5 vitamin)
Petrolatum (USP)
Polysorbatok
Propylene glycol
SD alcohol
Simethicon
Sodium hyaluronate
Sodium PCA
Sorbitol
Squalene
Titanium dioxide
Vas-oxidok (iron oxides)
Zinc oxide & stearate
A szokásos alapozók általában eltömítik a pórusokat, az arcpirosítók, arcfestékek pedig rendszerint komedogén anyagokat is tartalmaznak, ezért pattanásos bőrre nem valók. Ezek helyett a könnyű, természetes ásványi anyagokat tartalmazó por állagú alapozók, illetve fertőtlenítő hatású összetevőt tartalmazó korrektorok használata javasolt.
A felülfertőződések, gyulladások megakadályozása miatt nem lehet elhanyagolni a higiéniát. Piszkos kézzel nem ajánlott kapargatni, nyomkodni a bőrt. A nem teljesen kinyomott mitesszerekből, vagy türelmetlenségből idő előtt kinyomott pattanásokból súlyosabb gyulladt elváltozások alakulnak ki, majd hegek maradnak hátra. A pattanásos bőrt tanácsos havi rendszerességgel szakszerűen kitisztíttatni kozmetikussal, aki előzetes gőzölést, puhítást követően kíméletesen távolítja el az elhalt felső bőrréteget, a komedókat, ha szükséges tűvel való előzetes felszúrást követően. A tisztítás után megfelelő akne-ellenes hatású készítményeket alkalmaz a további komedók és gyulladt pattanások kialakulásának mérséklésére, valamint tanácsokat ad az otthoni utóápolást illetõen.
A gyógynövények közül a zsíros, pattanásos bőrre jó hatással van a teafa, a cickafark, a citromfű, a csipkebogyó, a boróka, a rozmaring, a kömény, az eucalyptus, a kamilla és a levendula.
Az erősen gyulladt, sebes aknés bőrt védeni kell az intenzív napfénytől, a szolárium fényétől, mert barna festékfoltok keletkezhetnek a gyulladások, sebzések nyomán. A fényvédőknél figyelni kell arra, hogy ne tartalmazzanak komedogén összetevőt.
A vérkeringés javítása, a méregtelenítés (szaunázás, nyirokkeringés stimulációja), a stresszoldás (testmozgás, meditáció, autogén tréning), az étrend ésszerű összeállítása látványosan javíthatja a zsíros, pattanásos bőr állapotát.